Ahol a csukák teremnek!

Nem tudom, számomra az őszi horgászat valahogy egy kicsit a csukáról szól. Ez a ragadozó pillantásával, ezeréves zsákmányszerző életről beszél. No, meg arról, hogy e butának tartott hal milyen könnyen kifogható, becsapható a különleges műcsalikkal, vagy a virgonc kárászokkal.

Persze erről írt eleget a szakirodalom de azokról is, amelyek mindezt cáfolják, vagyis a hatalmas betlizésekről. Azokról az esetekről, amikor egy napi pergetéssel alig fogunk egy süldőcsukát. Amikor a hal követi a körforgót, de nem kapja be az istennek sem. Szóval nem is olyan egyszerű a csukafogás.

Persze milyen a horgász? Fog egy szép halat és elfejti az egész napos kemény küszködést és örül a zsákmánynak. Ez próbáltuk meg néhány barátommal itt Kovácsiban is egy elég borongósnak indult őszi napon. Tudtuk, hogy nagyon szép csukaállománnyal rendelkezik a tó, de hát a puding próbája…

Mivel csak krónikásnak szegődtem, elmondhatom, hogy végül is eredményes volt a nap. Mind pergetve, mind úszózva több igen szép csukát sikerült megszákolni, sőt a vége felé afféle nyári emlékként, matchbottal néhány termetes kárász is horogra került.

Azt is megállapíthattam –immár második alkalommal itt járva – hogy szép ez a tó. Tetszett a gondozott környezet, no meg az, hogy van benne hal és némi kitartással és furfanggal felvértezve, nem megy el innen a horgász üres kézzel, élmény nélkül. Mert ugye ez a lényeg!

A többiről beszéljen a film.

Kozári Miklós